SNEWS 21 - QUAKE 3 ARENA

Kis lépés a nagyvilágnak, nagy lépés nekünk. Azt hiszem nem létezik még egy játék, amelyet ennyire várt és amelyet ennyire utált volna a közösség. Egyrészrõl annak idején még az általunk elérhetetlen technikai szintet szimbolizálta, amelyrõl valljuk meg, sokan nem hittük, hogy valaha is a miénk lesz, fõként ahogy sokasodni kezdtek a problémák, másrészt meg azért valljuk meg, egy szép, szép, de ronda és agyonhype-olt játékkal állunk szemben.

Vajon mennyire ellentmondásos az, hogy egy 1999 decemberében megjelent játék kell legyen gyakorlatilag az, amely most az általunk elért áttöréseket kell szimbolizálja? Igaz ugyan, hogy mind a Pegasos mind az AmigaONE platform régebbóta képes elméletben a futtatására, de bár ráfoghatjuk ugyan a kései megjelenést arra, hogy hiszen csak most adta ki az ID, azért azt az apró tényt sem szabad elhanyagolnunk, hogy az oprendszereink még csak nemrég jutottak oda, hogy a sokak által messiásként várt, és egyben gyûlölt játék megjelenhessen.

Quake3 Arena az alapbeállításokkal

 

Ha valaki esetleg azt várná, hogy dicshimnuszok következnek a játékról, az minden bizonnyal csalódni fog. Személyes véleményem szerint ha a Quake2 nem lenne, semmi nem mentené meg a Q3-at attól, hogy a Quake sorozat legrosszabb példánya cím vitathatatlan birtokosa lehessen. Természetesen, csakúgy mint a korábbi Quake epizódoknál, itt is találunk Total Conversion Mod-okat, amelyek azért tovább árnyalják a helyzetet, de azon nincs mit szépíteni, hogy a Quake3 egy picit "egyszerû"-re sikeredett.

TrueCombat

 

Ez persze nem feltételnül baj, mert az Arena mintájú, a Single Player helyett a MultiPlayert elõtérbe helyezõ öld meg a nyamvadt indiánt kategóriájú programok azóta egész szépet kanyarítottak ki a piaci részesedés nevezetû tortából, és olyan opuszokkal büszkélkedhetnek, mint az Unreal Tournament vagy a Counter Strike, és bizony ez a mezõny azóta is bõvül. Ezen belül pedig végülis, ha nem is tekinthetjük a kategória õsatyjának, azért megérdemelt és patinás helyet tudhat magáénak, és számos õrült ember játszik vele mind a mai napig.

Nem egyszerû a feladatom. Az egyik szemem nevet, mert valóban nagyon nagy lépés ez nekünk, és a másik szemem nem is igazán sírhatna, ha mindez körülbelül abban az idõben történik, amikor a Quake2 jelent meg nálunk. Ha pedig számításba vesszük azt, milyen iszonyú munka, lelkesedés, kitartás és anyagi áldozat vezetett idáig, hogy ezt megérhettük, voltaképp el kellene szégyellnem magam. De én akkor sem szeretem ezt a játékot :) Nem szeretem igazából az image miatt ami körülvette. Forradalmi újítások serege - ezt tartalmazta a játék megjelenésekor, legalábbis a kiadó állítása szerint. Csupa olyan dolgot, ami a korábbi részekkel megvalósíthatatlan volt. Azután szépen lassan kiderült, hogy ennek körülbelül a fele sem igaz, a korábbi verziókkal is megvalósítható lett volna az "újítások" igen számottevõ része.

Most viszont, hogy ennyit szapultam, valami pozitívat is illene mondanom róla, úgyhogy legyen: a játék ha akar, tud nagyon szép is lenni, a Quake sorozat harmadik részeként pedig már egy lecsiszolt, átgondolt, teljesen kifejlõdött játékkal állunk szemben, mind felhasználói felületét, mind irányítását, mind a pályák felépítését illetõen. Vannak benne szép és látványos megoldások is (elég ha csak a szörnyszájban elhelyezett powerup-okra gondolunk), multiban könnyen el lehet feledkezni arról, hogy mivel is játszunk, és azért tud egész komoly játékélményt is biztosítani.

A MorphOS portról, amelyet volt szerencsém kipróbálni az a szörnyû, hogy igazából semmi különöset nem tudok elmondani: az installere rendkívül kultúrált, a játék pedig csak mûködik, ahogyan kell. Meg nem lehet mondani, milyen platformon is fut. A Voodoo képességeinek határait azért még erõsen feszegeti a játék, a gyorsabb Radeonokon viszont már erõsen érezni, hogy van ennek a platformnak még tartaléka, és a Q3 messze nem facsar ki még mindent belõle - reméljük lesznek ennél még zúzósabb, szebb játékaink is majd, és tartunk majd megint ott, hogy a rendelkezésre álló hw határait kell feszegetnünk :)

A mindössze pár óra alatt elkészült port történetéhez egy ominózus pizza is hozzátartozik, amelyet BigFootnak rendeltek, és amely nagyban hozzájárult a port elkészültéhez. Úgyhogy ezúton is köszönet a holdraszállásért Mark Olsen ûrhajósnak és a MorphOS ûrhajó fejlesztõcsapatának, illetve a SunBeam-nek az ominózus pizzáért, amelyet minden bizonnyal robogós ufók kézbesítettek. (A port egyébként zavarbaejtõen hibátlanra sikerült, még semmi komoly problémát nem sikerült felfedeznem benne.)

És igen, még egy korszak végetért a Quake III megjelenésével... Egész pontosan azzal, hogy bizonyos TC modjai is hozzáférhetõek. Ez pedig a mai szemmel nézve arcpirítóan kevés memóriát használó játékok korszaka. Könnyes szemmel inthetünk búcsút neki... A Quake III húzósabb modjai ugyanis messze nem szégyellõsek, ha memóriazabálásról van szó.

Végezetül búcsúzzunk az Urban Terror képsorozatával. Ha a cikkben nem lelkesedtem volna kellõképpen, mea culpa érte: ami az igazán hatalmas áttörést jelentette számomra az a MorphOS 3D driverei voltak, amelyek lehetõvé tették a Quake3 megjelenését ezen a platformon, nem maga a Quake 3. A Quake3 úgy annyira azért nem hiányzott. (Akik szeretik, bosszúból jól megpróbálhatnak szétlõni benne, ha nem értek egyet, majd legfeljebb nem hagyom magam :)

Végsõ értékelésként a fejlõdés szakadatlan volta ami igazán örvendetes: a Quake III Arena most hogy már van, szép, meg jó, de ahogy azt tudjuk: válámi már ván, dé ... ném áz igázi! :)

Mindenesetre azért biztosan sokak lesznek, akiknek álmatlanságot és hajnali négyig való gyepálást hoz vagy már hozott az életébe. Tény az, hogy a mi platformjainkon most momentán messze ez a legjobb hozzáférhetõ multiplayer gyilkolós FPS. (Bár az hogy nincs túl sok ilyenünk, valószínûleg sokat lendít a dolgokon)

Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon!

Urban Terror (Aki jobban megnézi a screenshotokat, némelyiken felfedezhet Blue és Red csapatokat, valamint hogy a karakterem kék színû: ezt _NEM_ kell félremagyarázni, jó? :)

 

Szerzõ: Emeric SH