WORLDNEWS
ISSUE 19
Régi idôk mozija -
Awesome
Meglehetôsen
régi már az ötlet, hogy kellene egy olyan cikksorozatot indítani,
ami a kevéssé ismert, mégis nagyon jó régi játékokkal foglalkozna.
A régi idôk mozija ötlet még akkor vetôdött fel bennem, amikor
még az aktív AMIGAonly szerkesztôinek voltam egyike, a sorozat
elsô cikke is elkészült: a szám, amelyben megjelent volna azonban
azóta is várat magára, valamint a cikk és a hozzá tartozó képek
is elkallódtak már valahova.
A
cikksorozat esetleges életre keltéséhez az apropót az adta, hogy
hirtelen nagyobb mennyiségben szakadt a nyakamba rengeteg olyan
játék, amelynek csak ámultam a minôségén - nem egy mai játék megírigyelhetné
azokat -, leginkább azonban azon ámultam, hogy hol voltak vajon
ezek a játékok, amikor én annak idején játékokat gyűjtöttem az
Amigámhoz.
A
rengeteg játékból alig volt egy-kettô, amely nem tetszett volna,
és még ennél is jóval kevesebb volt azoknak a száma, amelyeket
ismertem volna. Pedig azért én annak idején igyekeztem...
Ma
már persze nem olyan egyszerű játszani ezekkel a játékokkal, mint
annak idején volt, amikor mindenkinek (néhányunkat leszámítva)
A500-asa volt, és csak beraktuk a lemezeket és már mentek is...
Azonban
ezt ellensúlyozandó, ezek a játékok mára teljesen szabadon hozzáférhetôek
lettek, senki nem kéri immár számon rajtunk, ha ezekkel játszunk,
és nem fizetünk érte, és azért többségük a modernebb gépeken is
működésbe hozható: a turbókártyák kikapcsolásával, 1.3 kickkel,
uae vagy uaeppc alkalmazásával...
Jelen
második - mégis nyitó jellegű - számunkra egy olyan játékot veszünk
sorra, amely tulajdonképpen nem igényel különösebb intelligenciát,
némi ügyességet mondjuk annál inkább, de ami a leglényegesebb
eleme: rendkívül szép.
Az
eredetileg három lemezes, de két lemezesre tört Awesome a Reflections
felülnézeti űrhajós lövöldözôs játéka. Ugyanaz a Reflections áll
mögötte, mint amely többek között a Shadow of the Beast sorozatért
felelôs, ami garancia arra, hogy a grafikára nem lehet majd panaszunk.
Magáról
a játékról sok nem elmondható, hacsak az nem, hogy meglehetôsen
szokatlan: a játékban a hajónk (fôleg az elején, késôbb a leváló
egység már nem annyira) meglehetôsen nagy méretű, és a képernyô
igen nagy százalékát foglalja el - ezzel a még régebbi, de szintén
nagyszerű C64-es MORPHEUS-t juttatva eszembe. A hajónk ezért cserébe
rendkívül kidolgozott (elsôsorban ezért is szerettem bele), látszik
rajta, hogy ellenségeihez viszonyított fölénye nem akármilyen.
Méretét kompenzálandó kaptunk a bal alsó sarokban egy radart is,
amelyen szerencsére minden ellenséges, vagy ránk veszélyt jelentô
tárgy és hajó mozgását figyelemmel kísérhetjük.
Maga
a játékmenet - a Reflectonstól elvárhatóan - messze kora elôtt
jár, unalmasnak messze nem mondható, és rengeteg késôbbi(!) nagy
játékból találhatunk meg benne elemeket, a StarDusttól végig szinte
az összes felülnézeti űrhajós játékig bezárólag. Ennek megfelelôen
a helyszínek és feladatok, amelyekhez alkalmazkodnunk kell változatosak
és kellôképpen nehezek, a pályák között hajónk beállításain is
módunk nyílik változtatni: ugyan mi kellhet még egy ilyen játékba
a pompázatos grafikán és a nagyszerű zenén felül?
Emeric
SH
 |
| Figyeljük
a kis kezdõket a jobb szélen, mindjárt
legázoljuk õket... |
 |
| Figyeljük
a nagy kezdõket, mert mindjárt legázolnak
minket... |
 |
| Elszakadás...
Mintha lett volna egy hasonló mozifilm is, nem?...
|
 |
| A hernyó
3D térhatása kellõképp ijesztõ
tud lenni különösen sötét szobában,
ugyanis iszonyúan gyors! (Azért is kucorgunk
a bal alsó sarokban... Egyébként szét
kéne lõni a hernyót, de lõjön
rá aki akar...) |
 |
| Leszállunk
a bolygóra... |
 |
| 3 rétegû
parallax scroll... Mi kell még? Tovább játsszatok
vele ti, meg különben is elfogytak a készített
screenshotjaim... |